3 év. Pont 150 bejegyzés és 30 000 oldalletöltés. Oltári sok ahhoz képest, hogy én írom és mások olvassák!

Ez idő alatt három költözés, sokféle munka. Három elvégzett egyetemi szemeszter, igazán jó eredményekkel.
Néha piszok sok teherrel és gonddal, mint most is. De mindenben van valami jó: ilyenkor elválik, hogy kik azok, akik igazán az ember mellett állnak, akik olyan természetességgel segítenek, hogy nem kínos elfogadni, akik nem várnak érte semmit, mert szeretnek.
Nagyon sok ilyen ember vesz körül. Nem lehetek eléggé hálás a rám tukmált szilvaszószért,az ebédmeghívásért, a hajgumival bekötve átküldött fél zacskó cukorért, egy félmondatért, ami megerősít abban, hogy képes vagyok elérni a céljaimat, egy ölelésért, amiben benne van, hogy együtt ezt is megcsináljuk.

Szeretem írni ezt a blogot és még jobban szeretem, amikor apró-cseprő konyhai kérdésekkel megtaláltok. (Hát még azt, ha válaszolni is tudok…) Egy darabig még nem fog a képernyőtökre ömleni a szarvasgombás olívaolaj, de továbbra is megmutatok minden hasznos receptet, praktikus és látványos tippet, amire sikerült rájönnöm.

Kényszerűségből kezdtem főzni és sütni, mára szenvedély lett belőle. Imádom, amikor a társaság némán falja, ami kikerült a kezem közül, amikor végre mindannyian leülünk az asztal köré és együtt vagyunk. Nagyon sok ilyen alkalmat kívánok még minden olvasómnak és magunknak is, mert ezek az igazán fontos dolgok az életben. Köszönöm az elmúlt három évben kapott visszajelzéseket, figyelmet és figyelmességet!