Pákosztos macskánál leltem rá a receptre, évekkel ezelőtt ettem az IKEAban ilyet, azóta csak a sóhajtozás maradt.
Elöljáróban még annyit meg kell említenem, hogy kb. ez az első húsételem, amit (nagyjából) önállóan készítettem el, mert az első húskészítési kísérletem 4 évvel ezelőtt 3 hónapnyi vegaéletmóddal folytatódott: azóta is undorodom a nyers hús érintésétől, szagától stb. Igen, tisztában vagyok, hogy ez nem normális és próbálok is tenni ellene, elvégre augusztustól önálló konyhatündérként kell majd megállnom a helyemet. Tehát a hússal való gyurmázás anyunak maradt, de minden mást én csináltam, fakanállal, csipesszel és a sülni kezdő hús szaga okozta hányingerrel. :)

A második akadály az volt amikor anyu közölte, hogy ez a húsgombóc ennyi olajban nem fog megsülni, nyers marad a közepe. A fentieket ismeretében sejthetitek hogy reagáltam rá, de kitartottam amellett, hogyha Pákosztos macska kevés olajat ír, akkor nem kell félig lennie a serpenyőnek és slussz.Nyertem:) A hús megsült, a szószhoz leöntöttem némi olajat a serpenyőből, de az is finom lett. Itt elmondanám, hogy mindenben Pákosztos macska leírását követtem, olajból pedig kb. 10 evőkanálnyit használtam. Sültkrumplival körítettük.
Idáig jutottam az ebéddel és rögtön dobozba is került, én meg futottam a vonatra. De Arnolddal bepótoltuk az ebédet a várban.:)