A két „kisöcsém” a hétvégén elballagott. Kérésüknek megfelelően túrótorta készült – épp úgy, mint az elmúlt 10 év minden eseményére. Kicsit unjuk.
Nagyon sokat ötleteltem rajta, hogyan lehetne a kedvenc szétpotyogós tortáikat valami ünnepélyes formába önteni, s végül egy kolléganőm rákérdezett, hogy miért nem csinálok túróbombát? Utóbbiról fogalmam sem volt, hogy micsoda, de végül megfejtettük, hogy a helyi túrós csokitorta fedőneve, amúgy meg charlotte. Amit körülbelül két éve tervezek elkészíteni. Khm, ennyit rólam.
Az ízek, mint írtam, adottak voltak: készült egy baracklekváros piskótás, túrókrémmmel és barackkal és egy kakaós piskótás, túrókrémmel és meggyel. Végül csak a túrótorta tervezése jutott nekem: este 10 körül érkeztem meg, addigra anyum elkészítette.
A charlotte elkészítése:
2-2 piskótatekercset sütünk és 1-1 vékony tortalapot a charlotte lezárásához. Folpackkal kibélelünk egy tálat, kirakjuk piskótatekercsszeletekkel, majd betöltjük zselatinos túrókrémmel és gyümölcsökkel. A középébe még kerülhet piskóta, hogy ne legyen túl tömény a túrótorta. Végül lefedjük a zárólappal és hűtőbe kerül a tál. A tál kb. 20-25 cm átmérőjű és ugyanilyen mély is. Körülbelül 15-20 nagy szeletet adott ki mindegyik túrótorta.
Látszik, hogy kissé szétcsúsztak a szeletek: érdemes sűrű krémmel tölteni, mert a krém betöltésekor szétnyomta a tekercseket a habos túrókrém. Szerintem így még érdekesebb lett. Tálaláskor kifordítottuk egy nagy, egyenes tányérra és némi (behűtetlen) tejszínhabbal dekoráltuk.
A mi részünkről a feladat teljesítve, most már a srácokon van a sor, reméljük, hogy az érettségin kevesebb habbal is sikereket érnek el…;)
Vélemény, hozzászólás?