Az eredeti ötlet Latsiáé, az ő adventi csókját alakítottam át egy kicsit és eddig nagyon pozitívak a visszajelzések! Négy embert már megtérítettem vele… kiderült, hogy egy csomóan nem is ettek még házi habcsókot, a boltival pedig össze sem lehet ezt hasonlítani.

Hozzávalók: (kb. 40 darabhoz)
4 tojás fehérje
40 dkg porcukor
2 evőkanál keményítő
8-10 dkg étcsokoládé
8-10 dkg sütőmarcipán (1:1 mandula és cukor arányú, „egyszeres”)
8-10 dkg mogyoró

Durvára, fél-egy centis darabokra vágjuk a csokoládét és a marcipánt, a mogyorót két vastag műanyagzacskóba tesszük és kiéljük rajta egyéb irányú frusztrációinkat – szétcsapkodjuk a sodrófával :) (így nem terít be mindent) Összekeverjük a darabokat, így a marcipán se ragad össze.
Két lábast egymásba teszünk, az alsóba két ujjnyi vizet engedünk. Közepes lángon elkezdjük melegíteni, míg a felső edényben tojásfehérjét a gőz felett kemény habbá verjük. Ha már szép cirádás marad a teteje, tehát jó kemény a massza, akkor apránként hozzáadjuk a porcukrot és a keményítőt, mindig megvárva, hogy a keverés és a hő miatt felolvadjon.
Ha az összes cukrot felvette a massza és kóstoláskor már nem érezzük benne a cukorszemcséket, akkor lezárjuk a víz alatt a lángot, hozzákeverjük a felaprított mogyorót, marcipánt és csokoládét. (Fontos, hogy ne hevítsük túl a tojásfehérjés masszát, mivel konkrétan meg fog főni: szeletelhető, darabos hab lesz :)

Előmelegítjük a sütőt 100-120 fokra. Két nagy tepsire evőkanálnyi adagokat, pacákat mérünk, nem kell formázgatni, habzsákba tölteni, csak kiplaccsantani :).
Ezután sütőbe tesszük, a fenti hőfokon körülbelül 10-15 percig sütjük, amíg kívülről kiszárad, kissé matt lesz, óvatosan már meg lehet tapogatni, de még ruganyos az egész. Ekkor maximum 100 fokra állítjuk és 10 centire kinyitjuk a sütő ajtaját, így szárítjuk még 1,5-2 órán keresztül.

Akkor jó, ha már elválik a sütőpapírtól: ha még félkész, akkor a közepe még leragad, ott marad a papíron, nem lehet könnyedén felemelni.

A marcipán puha marad benne, a csokoládé márványosra festi, kívülről roppanósra szárad: igazi, tömnivaló édesség. Nálunk bekerült a karácsonyi kötelező sütnivalók listájára a narancsos keksz mellé, jó érzés, hogy egyre gyűlnek a „saját” karácsonyi hagyományaink :)

Idén ezzel az édességgel leptem meg a kollégáimat. Egyszerű, barna csomagolópapírból hajtogattam tölcséreket és karácsonyi matricával zártam le a tetejét. Meghajtogattam az alábbi formát egy 15*15 centiméteres négyzetből, az egyik szélét beragasztóztam és a másik szélét ráhajtottam, így az elején teljes fedésben voltak a lapok. Szimmetrikusra simítottam, megtöltöttem habcsókkal és lezártam.