Amikor megláttam a töltött muffinokat rögtön kedvet kaptam, hogy kipróbáljam a betöltését… Természetesen ez se sikerült hajjdeszépen, de finom lett. Orsi krémjét meglátva megkívántam egy kávés krémet, tehát a 6 muffinhoz 5 dkg vajl, 3 dkg porcukor és kb 5 mokkáskanálnyi kávé (rendes, lefőzött lötyi:) egyvelegét behűtöttem, aztán egy életre megtanultam, hogy TÉNYLEG ki kell várni, amíg kihűl a süti! A langyi csokis sütiből alul kicsorogott a megolvadt vajas-cukros… hát igen. de amiben megmaradt, az egész jól nézett ki. De nekem nem lett olyan szép réteg belőle, mint Orsinál.Végül gyorsan készítettem róla egy-két képet, mert a húsvéti tojások is hamarabb elfoszlottak a tálról, minthogy kattoghattam volna.Húsvétkor a mogyoróvaj dilemmát áthidalva, boszorkánypogácsát sütöttem dió nélkül. Nos, ez az a tészta, ami úgy néz ki, hogy megtartja a formáját, miután az ember egy órát tölt a féltojássá formázgatásukkal. A benne lévő sütőpor miatt strucctojás méretűvé nőttek és kilapultak a kis pocakok. Persze, derűlátó hangulatban ez nem probléma: gazdagéknál húsvétkor liba/strucctojást osztogatnak…

Nutellával összeragasztgattam és anyu segítségével csokiba mártogattuk a felét, mintha festve volna és dekorcukorral díszítettük.
A locsolóknak tetszett, meg is dolgoztak érte, ergo háromszor kellett átöltöznöm. :)